Tudom, üres lett a fészek.
Egy főútvonalból egyszercsak egy kertvárosi, többutcás mellékutcák lettünk. Az útvonalra persze bármikor visszatérhetünk, akár emlékeinkben, akár a szocializációt tekintve, tapasztalatainkban, akár újabb találkozásokat és felfrissüléseket megélve.
Amit átadtatok az életnek, lehet, hogy százszorosan kapjátok vissza. Hiszen az anyaméh AJÁNDÉKA a gyermek. Ajándéka, meglepetése, de nem tulajdona.
Ezt mondja az Írás :) (Teremtés könyve, 22.1-19)
„Ezek után az események után történt, hogy Isten próbára tette Ábrahámot, és így szólt hozzá: "Ábrahám, Ábrahám!" "Itt vagyok" - felelte. 2Akkor ezt mondta neki: "Vedd egyetlen fiadat, akit szeretsz, Izsákot, menj Morija földjére, s ott mutasd be égőáldozatul azon a hegyen, amelyet majd megnevezek neked." 3Másnap reggel Ábrahám korán fölkelt, fölnyergelte szamarát, magával vitte két szolgáját és a fiát, Izsákot. Miután fát hasogatott az égőáldozathoz, fölkerekedett, és elindult a hely felé, amelyet Isten mondott neki. 4A harmadik napon Ábrahám fölemelte szemét, és messziről meglátta a hegyet. 5Ábrahám azt mondta a szolgáknak: "Maradjatok itt a szamárral. Én és a fiam elmegyünk imádkozni, és utána visszatérünk hozzátok." 6Ábrahám tehát fogta az égőáldozathoz szükséges fát, s fia, Izsák vállára adta, ő pedig kezébe vette a tüzet és a kést. Így mentek egymás mellett. 7Akkor Izsák megszólította Ábrahámot: "Atyám!" Az válaszolt: "Igen, fiam!" 8Ez azt mondta: "Lám, itt a tűz és a fa, de hol a bárány az égőáldozathoz?" Ábrahám így felelt: "Isten majd gondoskodik bárányról az égőáldozathoz, fiam." Így mentek tovább egymás mellett. 9Mikor megérkeztek arra a helyre, amelyet Isten mondott neki, Ábrahám megépítette az oltárt, rárakta a fát, megkötözte a fiát és az oltárra helyezte a fa tetejére. 10Akkor Ábrahám kinyújtotta kezét, vette a kést, hogy feláldozza a fiát. 11De az Úr angyala rászólt az égből és azt mondta: "Ábrahám, Ábrahám!" "Itt vagyok" - felelte. 12Az folytatta: "Ne nyújtsd ki kezedet a fiú felé és ne árts neki. Most már tudom, hogy féled az Istent és egyetlen fiadat sem tagadtad meg tőlem." 13Amikor Ábrahám fölemelte szemét, látott egy kost, amely szarvánál fogva fennakadt a bozótban. Ábrahám odament, megfogta a kost, és feláldozta égőáldozatul a fia helyett. 14Ábrahám így nevezte a helyet: "az Úr gondoskodik", ezért mondják mind a mai napig: "a hegyen, ahol az Úr gondoskodik". 15Azután az Úr angyala az égből másodszor is szólt Ábrahámhoz, 16és mondta: "Magamra esküszöm - ez az Úr szava -, hogy mivel ezt tetted és egyetlen fiadat sem tagadtad meg tőlem, gazdagon megáldalak. 17Utódaidat megsokasítom, mint az ég csillagait és mint a tengerpart fövényét, utódaid elfoglalják majd az ellenség kapuját. 18Utódaid által nyer áldást a föld minden népe, mivel hallgattál a szavamra." 19Ábrahám visszatért szolgáihoz. Elindultak, és együtt mentek vissza Beersebába. Ábrahám Beersebában maradt.”
Az életünk gyökereiben nem változhat meg, Belőletek nőttünk és a Jeki nagyszülőkből. Edus papának is köszönhetően egy nagyon fontos és értékeiben tartalmas film épült belénk, ami talán minden normát magába foglal... Aminek a dalait ma is kívülről énekeljük, ketten. Csak már nem a tetőtérablakból. :o)))
https://www.youtube.com/watch?v=6j5iDcp2pXc&feature=related
Ugyanazok maradunk, csak máshol élünk. Ugyanazt az embert szerethetitek tovább, ugyanazokkal a jó- és rossz tulajdonságokkal, amiben bővelkedünk mindketten. :o) A jó tulajdonságaink egészen mások, így ezt majd remekül élvezhetitek, ha egyszer megöregedtek. :o) A nehezebb kör, a rossz tulajdonságaink meglátása és elviselése, hiszen gyakorta a Ti tükreitek vagyunk. De így legalább közösen tudunk fejlődni a mégtartalmasabb élet felé. :o)
Most egy új időszak ajtaja van nyitva előttetek, Rajtatok áll, hogy beléptek-e rajta vagy a küszöbön vesztegeltek. Ketten vagytok. Ugyanúgy ketten, mint 30 évvel ezelőtt. Használjátok ki az időt, ezt az időt, mert bízom benne, hogy néhány év múlva Ti is új feladatot kaptok! :o) És ugyanannyit nevettek majd (mert akkor már miénk a bosszankodás), mint rajtunk a slagot feliradalós, sárral szomszéd fiúkat kenegetős csínytevéseinken...
"Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az ÚR mondott neki. "
(Lukács 1.45) (2010. augusztusi életige)
