Az én kis szívemcsücske kedvenceim... Az Eucharist és a Jel.
https://www.youtube.com/watch?v=k3gBYjnKJ8I
Eltelt az első fél év, amióta megbérmáltak. A képen Simon András "A küldetés kezdete" című rajz látható.
Az én küldetésem az emberek szeretetében és szolgálatában rejlik. Mások életminőségének javításán, főként sérült emberek esetében. Ez a küldetés és az ebben való hivatástudat egyre mélyebb bennem. Jól érzem magam benne, boldogsággal tölt el, szárnyakat kapok és mindennapos visszajelzéseket. Már ha csak arra gondolok, ahogy Pál atyám minden nap vár és örül nekem és ahogy ez Dorkában is megvolt. Boldog vagyok. :o)
A minap épp egy dicsőítésre gyűltünk össze, csak mint kisközösség, próba gyanánt, hogy a következő szolgálatokra készüljünk. Az első dal is a Szentlélekhez szólt és nagyon szeretem, de az utolsó, a Jel, a kedvenc, a mindent eláruló, a legszeretettebb dal. Ugyan Ákossal mostanában alig van kapcsolatom, mégis, mint aki megérezte, hogy nekem ez pont most fontos, javasolta, hogy ketten énekeljük. A kapcsolatunk alapos tükörképe az apukámmal való kapcsolatomnak, néhol tűz és víz, máskor tiszta és mély, mint az Alpok levegője Rosenheimban. Ákossal ez a dal, azonban kettőnk között a Jel. A jel arról, hogy "a szeretet soha el nem múlik".