Szombaton egy belvárosi sétát tettünk, s egy nagyon szuper áruházban kötötünk ki, ahol minden a húsvétról szólt, így a lányok teljes nyugalmukba merülve nézegettek. Bella alig mondogatta, hogy "mami visszajön", s nagyon kis csodák voltak mindketten. Egy belvárosi Ankerben ebédeltünk egy sajtosstanglit, mindenki őket csodálta, milyen gyorsan betolták azt a hosszú kiflit! :o) Meg persze elbővölőek is...
Nagy játszások, főzések, hancúrozás reggel, felkelés után. A szobájukban aludtam, mert úgy sokkal pihentetőben tudok aludni, mint a már ösztönné vált "anyaalvásban". Hát, aki a Petőben éjszakázott heti 4x, fél éven át, annak ez már meg sem kottyan... :o) Mindig csak hasznot húztam ebből az ébrenléti alvásból. Persze, így hogy ott voltam a közelükben, még a fülemet sem kellett hosszú folyosókra, meg 18 gyerekre hegyeznem. :o)
Vasárnap dél körül, épp fürödtem, mikor csöngött a vonalas telefon, felvette, s odahozta nekem a kádhoz. Judit mamája volt, beszélgettünk. Közben Bella bólogatva üzente a mamának, hogy "Este jönnek!" :o)
Majd boldog lelkek tánca, mikor a Mami meg Apa, késő délután megérkeztek a kis hétvégi alváskúrájukból. Az érkezésük előtt még pont volt egy fél órám összepakolni a lakást, ami szegény ki volt fordítva önmagából... :o) Mire a pakolással végeztem, rájöttem, hogy a lányok nagyon csendben vannak. Bellám épp az akváriumnál állt, a konyhai sámliján és akkurátusan etette a halacskákat táppal, majd kente szét az arcán az étket, mint valami sminkcuccot. Amikor meglátta, hogy figyelem, közölte, hogy "Halacskák kapnak vacsorát!", mire látta, hogy sírni tudnék... Mondtam neki, hogy ez nem volt egy jó móka, mert ha sokat adunk nekik enni, akkor betegek lehetnek. Kéz- és arcmosás gazdagon, majd kéztörlés és a szülők már az ajtóban is...
Dorka aznap esti produkciója az önálló labdaeldobás volt, két kézzel, mell előtt, ami extra sikert aratott. Saját magának is tetszett az atrakció, mert nagyokat hahotázott hozzá.
Mami produkciója pedig kifilézett Szilvójuknak egy csomó, meleg virslisroló, amit Apával betápláltunk. Közben beszélgettünk. Jupi, erre is volt időnk! :o)))
