„ÉREZD ÉS LÁSD, hogy jó az Úr kegyelme, az Őt félőkön megmarad, örökkön-örökké.” Örömmel tudatom Veletek, amit ma Bellával láthattunk először. A mai naptól Dorkánk önállóan és egyedül járó kislány! (Sms a Nagyvilágnak 2009.08.23)
Nehéz éppkézláb szavakba önteni.
Nevetés. Lábdobogás. Egyedül. Kantáros farmer. Trappolás. Lehorzsolt végtagok. Több száz lépés. Kitartás. Akarat.
DORKA MEGTANULT JÁRNI! :o))))
A felfoghatatlan csoda, ami egy vasárnap délután bekövetkezett.
Csak helyet és időt kellett neki adni. Egy vasárnapot.
Egy olyan délutánt, amit az ember nem szívesen tölt szakmában.
Amikor nem akaródzik a hétköznapi dolgokkal foglalkozni.
Amikor egy emberbőrbe bújtatott angyalka visszakapta a szárnyait.
Amikor álmok és vágyak válnak valóra, könnyes szemekben.
Teljesült kettőnk, közös feladata!
https://www.youtube.com/watch?v=4StgGK2KwWo
