Vannak olyan pillanatok az ember életében, amikor egyszer csak rájön, erre a találkozásra szüksége volt, értéke volt, jövője van. Beszélget a másikkal és nem kell magyarázkodnia, mert hasonlítanak. Ez a tulajdonság persze gyakran gyilkospont is lehet.
Úgy kezdődött, hogy csak bújtam a lakáshirdetéseket, hátha találok valami kedvezőt. Sokaknak írtam, persze mindegyik 220- és 300euro közötti szobák voltak, bútorozottak. Sokról persze csak leírják, hogy bútorozott, aztán döbbenet, hogy ez csak a jelenlegi állapot, s csak egy csali, mert amikor kiköltöznek onnan vagy átadják neked akkor mondjuk csak a legfontosabbak hiányoznak, mint mondjuk az ágy vagy a szekrény. A magyar-osztrák levelező listán egy remek hirdetést olvastam, fel is hívtam azonnal a lányt, s idő híján csak jövő heti randiban gondolkodtunk, pedig még csak hétfőt írtunk. (Ezt a hirdetést még Judit is tovább küldte nekem, pedig nekem is azok jönnek, mint neki, de biztosan gondolta, így nem hunyok szemet felette.) Másnap felhívtam egy apróbb probléma miatt, mikor is megbeszéltük, hogy mivel én voltam az első jelentkező, így szeretné, ha minél hamarabb megtekinteném a lakást, s már csütörtök hajnalok hajnalán :), reggel 8-kor találkoztunk. Még a avillamosmegállóba is kijött elém Kata. :o)
A közlekedés nagyon jó arra, jelenleg is a környéken lakok, így tudom, hogy aránylag milyen népek lakják azt a vidéket. Júniusban nyitnak majd ott egy új metrómegállót, így ez is gyorsítani fogja az utamat. A lakás egy bérházban van, az első emeleten. Világos, meleg, nagy előszobával, fürdőszobával (káddal :o))) és külön WC-vel, jó kis konyhával, székkel és asztallal, valamint két szép berendezett szobával.
Miután mindent megkémleltem, leültünk beszélgetni. Mondanom sem kell, épp aznap kellett volna rohannom, de csak beszéltünk és beszéltünk és olyan jó lett volna folytatni. A diskurzus elején óvatosan kérdeztem rá, hogy lelkileg hova tartozik, mert úgy érzem, nem szeretnék alkalmazkodni mondjuk egy muszlim életvitelű emberhez, 300euroért. Nem azért, mert nem lennének köztük, akiket becsülök és szeretek, hanem azért, mert akkor mondjuk nem járhatna az Ákos csak úgy hozzánk, s dolgokban eltérő véleményünk lenne. Te is abban hiszel, akiben én, s ez annyira megnyugtató, hogy tudunk majd erről beszélni. Aztán reggel 8-től délután 1-ig sorra kaptunk annyi jelet, hogy nekünk van egymással dolgunk, hogy végül a 4 lányból, már a második után döntöttél... :)
Várom a folytatást... Beköltözés: márc.29-30. :o)))
