Kedden finom krumplilevest ettek a lányok, amihez főztem Dorkának még répát, mert nagyon szereti, s gondoltam, akár délután is elfogy. A két lány nem egyszerre lett éhes. Vagy talán mégis? Dorka levesébe beletettem a répákat is, úgy melegítettem. Majd etetőszékbe be, ebédelés. Bella azonnal ott termett, majd kommentálta az eseményeket: "Pacika eszik. Leves. Della kérsz." Vagyis, ő is enne belőle. A héten rászokott, hogy odaáll az etetőszék mellé, s bájos mosolyok közepette kér a másik ennivalójából. Persze ellenállhattlan :) Amit néha Dorka egy simivel, máskor hisztivel vagy karmolással, hajhúzással reagál le. Mindenesetre tanulják a türelmet.

A lányok étkezési szokásairól ugyan még nem nagyon írtam, de ahogy a Mamival is beszélgettük, jó nekik főzni, mert megesznek egy tál ételt. A húst, meg a kenyeret Bella, a zöldségeket Dorka. Azonban a leves mindkét lány kedvence :) A már bekészített répákból pici apró darabok útrakéltek a levesben. Mikor Bellának adtam, akkor is rákerült, egy nagyon pici rész, s Bella a répát ki nem állhatja. Nekem egyszer ette csak meg, gulyáslevesben :), nagyon éhesen. Mikor meglátta, eltolta a teli kanalat, s közölte: "Paci répája!". Olyan kis drága volt, hogy nem bírtam ki nevetés nélkül. Még sosem hallottam birtokos jelzőt használni, de egy hónapon belül, ez is bekövetkezett :)